Egyiptom: letette a hivatali esküt az ideiglenes államfő

Letette az államfői esküt csütörtökön Egyiptomban Adli Manszúr, az alkotmánybíróság elnöke, aki az egyiptomi hadsereg döntése alapján ideiglenesen gyakorolja az államfői teendőket a menesztett Mohamed Murszi helyett. A reagálások alapján úgy tűnik, hogy a nemzetek közössége kész együtt dolgozni az új hatalommal, bár sok ország a demokratikus folyamatok útjára történő gyors visszatérést sürgette.

Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg főparancsnoka szerdán jelentette be, hogy a katonaság eltávolította a hatalom éléről Mohamed Murszit, az iszlamista Muzulmán Testvériség politikusát, és felfüggesztette az alkotmányt. Az ideiglenes államfő kinevezését az első lépésnek tekintik azon a békés úton, amely elvezet a parlamenti és elnökválasztásig.

Első elnöki beszédében Adli Manszúr méltatta a tiltakozókat, akik szerinte egyesítették az ország lakosságát. Hangoztatta, hogy Egyiptom, a tömeges utcai tüntetéseken Murszi elnök távozását követelve, kijavította dicsőséges forradalmának menetét. Felszólította a lakosságot, hogy őrizze meg a nemzet egységét. Kijelentette: most elfoglalt tisztsége fő feladatának azt tekinti, hogy valódi és nem elcsalt elnökválasztást és parlamenti választásokat tartsanak, de azt nem mondta, ez mikor várható.
Az ideiglenes államfő méltatta a hadsereg szerepét és dicsérte a tömegtájékoztatási eszközök munkáját, amelyek feltárták az előző (Murszi-féle) rendszer negatívumait. Szólt arról is, hogy a Muzulmán Testvériség mozgalom része az egyiptomi népnek, egyben felszólította tagjait, hogy vegyék ki részüket a nemzetépítésből, amelyből senkit sem zárnak ki.

A Muzulmán Testvériség nem működik együtt "a hatalombitorló hatóságokkal" - tudatta a szervezet végrehajtó szervének egyik tagja.

"Nyugalomra és önmérsékletre szólítjuk fel a tüntetőket. Elutasítjuk a megtorló rendőrállami praktikákat: a gyilkosságokat, őrizetbe vételeket, a médiaszabadság korlátozását és tévécsatornák bezárását" - áll az Abdel-Rahmán al-Barr sejk által az iszlamista szervezet honlapjára feltett közleményben. A szervezet egy másik vezetője, Mohamed el-Betagi újságírók előtt kijelentette: a Muzulmán Testvériség nem ragad fegyvert Murszi elnök megbuktatása miatt, de nem fogadja el a katonai hatalomátvételt.

A 85 éve megalapított és a hadsereg támogatta kormányzás évei alatt elnyomott mozgalom több évtizede lemondott az erőszakról.
Az iszlamista szervezetek új tömörülése országos tüntetésre adott ki felhívást csütörtökön. A magát a törvényességet védelmező nemzeti frontnak nevező tömörülés felszólította az egyiptomi népet, hogy a pénteki ima után vonuljon az utcákra, és tüntessen békésen a "katonai puccs" ellen. A felhívást egy kairói külvárosi mecsetben tartott sajtótájékoztatón adták ki. A templomban a múlt hét óta ülősztrájkot tartanak Murszi hívei. A környéket szerdán lezárta a katonaság, de nem lépett fel a tüntetők ellen.

Katonai, politikai és diplomáciai források úgy vélik, hogy Mohamed el-Baradei a legesélyesebb jelölt az átmeneti kormány élére. Az ellenzék korábban Baradeit választotta az ellenzék képviselőjévé a hadsereg által bejelentett politikai átmenet megvalósításában. Jelen volt szerdán a védelmi minisztériumban, amikor a miniszter, hadsereg-főparancsnok Abdel-Fattah esz-Szíszi egyeztette a hadsereg által kidolgozott politikai menetrendet.
Politikai források úgy nyilatkoztak, hogy Baradeit mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) volt főigazgatóját, aki az e tisztségében végzett munkájáért megkapta a Nobel-békedíjat, elfogadnák a nyugati kormányok is, amelyek eddig kerülték, hogy Murszi eltávolítását katonai puccsnak minősítsék.

Noha aggódnak a demokráciáért, egyetlen nagy nyugati ország sem beszélt államcsínyről, amelyet nyilvánvalóan el kellett volna ítélni. Az egyik legélesebb nyilatkozat Németországban hangzott el. Guido Westerwelle német külügyminiszter kijelentette, hogy az egyiptomi elnöknek a hadsereg által való elmozdítása a "demokrácia egy nagy kudarca. Angela Merkel kancellár a politikai folyamathoz való azonnali visszatérésre és annak részeként a demokratikus és jogállami rend nagyon gyors helyreállítására szólította fel az egyiptomi belpolitikai konfliktus résztvevőit.

Kína kifejezte abbéli reményét, hogy Egyiptomban minden érintett fél tartózkodik az erőszak alkalmazásától, és nézeteltéréseit párbeszéd útján rendezi a társadalmi megbékélés és stabilitás érdekében. Az orosz külügyminisztérium önmérsékletre és a demokratikus keretek között maradásra szólította fel az egyiptomi politikai erőket.

Elfogadhatatlannak nevezte a török külügyminiszter, hogy az egyiptomi hadsereg megbuktatta az államfőt. Ahmet Davutoglu "katonai államcsínynek" minősítette a beavatkozást. Az izraeli kormány óvatos, és egyelőre hallgat az egyiptomi elnök elmozdításával kapcsolatban. Mahmúd Abbász palesztin elnök, a Perzsa-öböl államai és a szíriai kormány üdvözölte az egyiptomi változást. A perzsa(arab)-öbölbeli államok többségét nyugtalanította az iszlamisták felemelkedése, ezért most megkönnyebbültek az egyiptomi fejleményeket, a hadsereg beavatkozását látva.